Schumann: II. szimfónia
Mozart: c-moll mise
Csereklyei Andrea - szoprán
Megyesi Schwartz Lúcia - mezzo
Papp Balázs - tenor
Blazsó Domonkos - basszus
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Vezényel: Hollerung Gábor
more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sunday, March 01 2020 7:30PM
A koncert első részében Robert Schumann II. szimfóniája hangzik fel, melyet a szerző élete egyik válságos időszakában, 1845-46-ban komponált, és melyről később azt nyilatkozta, hogy rossz állapotban volt, amikor írni kezdte, és mire befejezte, lett csak ismét önmaga. Valóban, a szimfónia mintha a szerző érzelmi-pszichikai állapotát ábrázolná és gyógyulásának tükre lenne. Egyik alapvető momentuma a sötétből a fény felé törekvés, amely jelen van a Schumann számára olyan példaértékű művekben is, mint Beethoven Fideliójában, valamint 5. és 9. szimfóniájában. A szerzőt ért másik fontos hatás a zenei múlt irányából érkezett: Schumann ebben az időben feleségével, Clarával együtt behatóan tanulmányozta Bach stílusát. Nem az ihletet várta, mint korábban, hanem tudatosan fejlesztette zeneszerzői készségeit, és ennek részeként rendszeresen írt ellenpont-gyakorlatokat.
Hangversenyünk másik szerzője, Mozart egy fél évszáaddal korábban szintén tanulmányozta Bach művészetét, mely rá is termékenyítőleg hatott. A c-moll mise keletkezéséről tudjuk, hogy Mozart házasságáért hálából fogadalmat tett, hogy misét komponál. Korábbi miséitől eltérően nagyszabású “kantáta-misét” tervezett. Még 1782 júliusában fogott hozzá a mű megírásához, és a következő év májusáig dolgozott rajta, de nem készült el vele. A mise végül töredékes maradt: a Kyrién és Glorián kívül a Sanctus és Benedictus készült el, a Credóból csupán az első két tétel (“Credo in unum Deum” és “Et incarnatus”), az Agnus Deiből pedig semmi. A mű keletkezése idején Mozart figyelme a barokk szerzők felé fordult, több Bach-fúgát lemásolt, komponált egy szvitet és számos fúgát is. A c-moll mise Mozart első nagyobb kompozíciója, amelyen nyomot hagyott a Bach és Händel művészetével való megismerkedés. Részben e találkozásnak tulajdonítható Mozart megnövekedett érdeklődése az ellenpont iránt, de talán ennél is fontosabbnak tűnik, hogy egyfajta archaizáló hangvétel jelenik meg Mozart zeneszerzői palettáján.
A c-moll mise meglévő tételeit – két új áriával kiegészítve – Mozart 1785-ben újra felhasználta a bécsi Tonkünstler-Sozietät hangversenyére komponált kantáta, a Davidde penitente (K. 469) zenéjéhez.
After the success of Koyaanisqatsi, the American director Godfrey Reggio set out on the task of creating the rest of the Qatsi Trilogy.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
