Ebben a történetben szinte minden szereplő egy elnyomott vagy tiltott vággyal, érzéssel lép be az erdőbe, ezek a vágyak szabadulnak fel vagy szabadítja fel őket a kábulat, a varázslat. A képzeletünk és a félelmeink ébrednek fel ebben az álomvilágban, hiszen az ember hihetetlenül bonyolult lény, egyszerre van jelen bennünk a teremtő isten és a pusztítani képes démon.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. március 1. kedd, 19:00
William Shakespeare: Szentivánéji álom
vígjáték
A Szentivánéji álom Shakespeare egyik legtöbbet játszott, legszürreálisabb vígjátéka, melyben titánok és a földi világ kreatúrái élnek egymás mellett, és valahol a kettő között lavíroznak a mesteremberek, akik egy színházi előadást próbálnak létrehozni.
Ebben a történetben szinte minden szereplő egy elnyomott vagy tiltott vággyal, érzéssel lép be az erdőbe, ezek a vágyak szabadulnak fel vagy szabadítja fel őket a kábulat, a varázslat. A képzeletünk és a félelmeink ébrednek fel ebben az álomvilágban, hiszen az ember hihetetlenül bonyolult lény, egyszerre van jelen bennünk a teremtő isten és a pusztítani képes démon. Ezt a kibékíthetetlennek látszó ellentétet a humor és az önirónia oldhatja fel, ahogy mondjuk nevetni tudunk azon, amit olyan komolynak és érvényesnek gondoltak őseink vagy éppen mi magunk a múltban.
Szereposztás:
THESEUS, Athén Ura és OBERON, Tündérkirály...................... GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes Művész
HIPPOLYTA, Amazonkirálynő, és TITANIA, Tündérkirályné....... CZAKÓ JULIANNA
LYSANDER................................................................................. BODOKY MÁRK
DEMETRIUS............................................................................... FECZESIN KRISTÓF
HERMIA, Egéus Leánya, Szerelmes Lysanderbe....................... MÉSZÖLY ANNA
HELÉNA, Szerelmes Demetriusba.............................................. CZVIKKER LILLA
TETŐFI PÉTER, ács, közjátékban Beköszöntő.......................... SALAT LEHEL
VINKLI, asztalos közjátékban Oroszlán...................................... PAPP ENDRE
TOMPOR MIKLÓS, takács közjátékban Pyramus...................... SIMON ZOLTÁN
SIPÁK FERENC, fúvó-foldozó, közjátékban Thisbe................... FARKAS SÁNDOR
LAVÓR TAMÁS, üstfoldozó, közjátékban Fal............................. SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
KÓRÁSZ RÓBERT, szabó közjátékban Holdfény....................... KERESZTES SÁNDOR
EGÉUS, Hermia apja.................................................................. KINCSES KÁROLY
PUCK.......................................................................................... KOKICS PÉTER
BORSÓVIRÁG............................................................................ MOLNÁR ANNA
PÓKHÁLÓ................................................................................... KEREKES VALÉRIA
BORSÓSZEM............................................................................. SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
Díszlettervező: KHELL ZSOLT Jászai-díjas
Jelmeztervező: TIHANYI ILDIKÓ
Ügyelő:EGYÜD TÜNDE
Súgó:BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens: PERÉNYI LUCA
Rendező: RUSZNYÁK GÁBOR
Egy zárt közösség valahol Európában, ahol a férfiak hozzák a törvényeket. Ők döntik el, mi helyes, mi nem. A nők dolga, hogy tiszteljék, szolgálják és feltétel nélkül elfogadják ezt a világot és azt az omnipotens Istent, akit a férfiak saját képmásukra fabrikáltak. Ez a közösség nem felejt, és nem bocsát meg. És nem fogadja be az idegeneket.
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
