A fiatal, kezdő Trepljov másképp ír, és másképp rendez, mint ahogy az elfogadott. Nekiront a régi formáknak, az anyja képviselte színházi rutinnak, a sikeres író Trigorinnak. Helyet követel magának, kizárólagosságra tör, igazságtalan. Nincs tudomása a befutottak esetleges gyötrelmeiről. Nem is kell, hogy legyen. Az ő dolga a lázadás. Ha elég tehetséges, ha van elég ereje, ha megtanul dolgozni – akkor, mi lesz? Ő is befutott lesz? Rutinos? Sikeres? Boldog? Nem kapunk megnyugtató választ.
Nyina színésznő akar lenni. Nem akar másképp játszani, mint ahogy az elfogadott. Semmit sem tud a színészetről, a csillogást, a hírnevet akarja. Helyet követel magának. Van elég ereje, megtanul szenvedni, megtanul dolgozni. Színésznő lesz. Rutinos? Sikeres? Boldog? Nem kapunk megnyugtató választ.
Arkagyina: Veszelovszki Janka
Trepljov: Fröhlich Kristóf/Kenéz Ágoston
Szorin: Major Erik
Nyina: Staub Viktória
Samrajev: Samudovszky Adrian
Polina: Tóth Zsófia
Mása: Gombó Viola Lotti
Trigorin: Lengyel Benjámin
Dorn: Rohonyi Barnabás
Medvegyenko: Váradi Gergely
Rendező: Pelsőczy Réka és Rába Roland
Díszlet-jelmez: Pelsőczy Réka
„A Sirályt nem csak azért gondoltuk jó választásnak, mert egy remekműről van szó, és az osztályban jól kiosztható, remekül megírt alakok, és jelenetek vannak benne. Az is fontos, hogy a darabon keresztül foglalkoztunk a művészi, színészi létforma nehézségeivel, és kiváltságaival, a tehetség, és tehetségtelenség állandóan jelenlévő kérdésével, a civil lét és a művészi lét emberek közti, és sajátmagunkon belüli konfliktusaival.” (Pelsőczy Réka, Rába Roland)