Prunyi Ilona, Banda Ádám és Perényi Miklós ( Beethoven plusz )
Beethoven: 4. (B-dúr) zongoratrió, op. 11 („Gassenhauer”)
Glinka: d-moll („Patetikus”) trió
Beethoven: 7. (B-dúr) zongoratrió, op. 97 („Főherceg”)
Beethoven: 4. (B-dúr) zongoratrió, op. 11 („Gassenhauer”)
Glinka: d-moll („Patetikus”) trió
Beethoven: 7. (B-dúr) zongoratrió, op. 97 („Főherceg”)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 30. péntek, 19:30
Beethoven: 4. (B-dúr) zongoratrió, op. 11 („Gassenhauer”)
Glinka: d-moll („Patetikus”) trió
SZÜNET
Beethoven: 7. (B-dúr) zongoratrió, op. 97 („Főherceg”)
Prunyi Ilona (zongora), Banda Ádám (hegedű), Perényi Miklós (cselló), Rumy Balázs (klarinét), Tóth Sára Rebeka (fagott)
„Milyen ellenállhatatlanul vezeti [...] hallgatóját egyre magasabbra és magasabbra emelkedve a végtelen és határtalan szellemvilágába!” – lelkesedett E. T. A. Hoffmann egy 1810-ben publikált tanulmányában Beethoven művészetéért. Bár az idézett szöveg alapvetően az 5. szimfónia újszerűségét dicséri, világosan kiolvasható belőle, miért tekintette Hoffmann a romantikus esztétika megalkuvást nem ismerő zászlóvivőjének a bécsi komponistát. Úgy vélte, Beethoven alkotásai a zene lehető legmagasabb rendű lényegét ragadják meg, egyenesen az emberi lélekhez szólnak, és ennél fogva sosem veszíthetik el jelentőségüket az utókor számára. Meggyőződésének helytálló voltát mi sem igazolja fényesebben, mint hogy 2020-ban Beethoven születésének 250. évfordulójára emlékezik az egész zenei világ. Az ünneplésből természetesen a Zeneakadémia is kiveszi a részét egy koncertsorozattal, amelynek fellépői között a magyar hangversenyélet olyan nagyságai tisztelegnek Beethoven géniusza előtt, mint Prunyi Ilona, Perényi Miklós és Banda Ádám. Beethoven zongoratrióit Glinka rendhagyó hangszerösszeállítású, itáliai évei alatt komponált fiatalkori műve egészíti ki, melyben két fiatal művész, Rumy Balázs és Tóth Sára Rebeka működnek közre.
Vígjáték az áramszünetben. Miközben a társaság nem lát semmit, a nézők mindent látnak… Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával elloptak pár műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy azokkal lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, illetve annak gazdag műgyűjtő barátját, Lembergert. A vendégek érkezése előtt azonban elmegy az áram, és teljes sötétségben kell megfelelni az apósjelöltnek, Melkett ezredesnek. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul a szomszéd lakó, akitől a műtárgyakat „köcsönvették”, Harold Gorringe is idő előtt hazatér… A klasszikus bohózati helyzeteket az teszi még viccesebbé, hogy a szereplők a sötétben semmit nem látnak, a nézők viszont mindent.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
A Vági Bence művészeti vezető által megálmodott alkotás klasszikus meséket megidéző története szerint Kristály-világ úrnője elvesztette hitét az emberi érzelmekben, ezért befagyasztja a világot, és csillogó, ám jeges falak közé zárkózik
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!