Pisztráng
A linzi születésű Albert Sassmann, a Bécsi Zeneakadémia professzora stílszerűen Franz Schubert műveiből állította össze soproni zongoraestjének műsorát.
Közreműködik: Albert Sassmann: zongora – Wespa Kvartett
A linzi születésű Albert Sassmann, a Bécsi Zeneakadémia professzora stílszerűen Franz Schubert műveiből állította össze soproni zongoraestjének műsorát.
Közreműködik: Albert Sassmann: zongora – Wespa Kvartett
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Środa, 17 Listopada 2021 19:00
Pisztráng
közreműködik: Albert Sassmann – zongora
Wespa Kvartett
műsor:
F. Schubert: a-moll szonáta zongorára, D 537 22’
F. Schubert: f-moll moment musical, D 780, Nr. 3 2’
F. Schubert: Asz-dúr impromptu, D 935, Nr. 2 6’
F. Schubert: 12 keringő „Graetzer Walzer” D 924 10’
F. Schubert: A-dúr „Pisztráng” zongoraötös, op. 114 D 667 38’
A linzi születésű Albert Sassmann, a Bécsi Zeneakadémia professzora stílszerűen Franz Schubert műveiből állította össze soproni zongoraestjének műsorát. Az 1817-ből való három tételes, súlyos a-moll zongoraszonátát a romantika zongorazenéjét előlegező Moment musicaux-sorozat, illetve az Impromptu-k ciklusának egy-egy ismert darabja követi. A zeneszerző baráti körének vidám összejövetelei, a híres Schubertiádák adtak alkalmat a számtalan kisebb-nagyobb keringő, ländler, német és skót tánc megszületésére: e használati zenék persze a nagy művészet szintjére emelkednek a zenetörténet egyik legnagyobb alkotó géniuszának kezében. A hangversenyt az 1819-ben készült A-dúr zongoraötös zárja, mely a két évvel korábban Schubart versére írott, népszerű dalról kapta melléknevét: a kedves melódia a negyedik, variációs tétel témájaként bukkan fel. Előadásában a Wespa Kvartett tagjai társulnak az osztrák vendégművészhez.
..Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc. Lúdvérc. Osszátok be..
Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is heves vitákat vált ki.
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem.
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.