A világirodalom számtalan titkos zárványt mondhat magáénak: álnéven író, az ismeretlenség homályába burkolózó szerzőket, női szerepeket magukra öltő férfi írók egész sorát „jegyzi”. Megannyi álszerző kitalált életrajz mögé bújva írta remekműveit. Mariana Alcoforado portugál apáca életrajza máig vitatott eredetű, világirodalmi sikere vitathatatlan.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. december 20. hétfő, 19:00
Mariana Alcoforado: Portugál levelek
Fordította: Szabó Magda
A színdarab megtekintését 16 éven felülieknek ajánljuk.
Mariana Alcoforado 1640-ben született Bejában, és már fiatalon a klarissza apácarendbe vonult. Huszonöt évesen találkozott a későbbi Chamilly márkival. A férfi 1665 és 1667 között sok időt töltött Beja környékén, és Mariana bátyján keresztül került kapcsolatba a családdal. A két fiatal hamarosan szerelmi viszonyba bonyolódott egymással, ami nem maradt sokáig titokban, és nagy botrányt kavart. A férfi a következmények elől visszamenekült Franciaországba, Mariana ezután pedig hónapokon át hosszú levelekkel ostromolta. Ezeket a leveleket adta ki 1669-ben egy párizsi kiadó. Magyarul - közel 300 évvel később - 1959-ben jelent meg a kötet Szabó Magda fordításában.
A mű világhírét és népszerűségét nemcsak a textus ragyogó költészetének köszönheti, de annak a szavak mögül felsejlő, ragyogó gondolatnak is, hogy a befalazott valóság fölött a teremtő képzelet minden körülmények között győzedelmeskedik: nemcsak a szerelem örökkévalóságát, hanem a művészet korok és társadalmak fölötti erejét, győzelmét is hivatott hirdetni.
Tér: Vörös Róbert
Ruha: Vetlényi Alma
Fény-hang: Fazekas László
A rendező munkatársa Klopfer Alexandra
Az eredeti mű alapján írta, rendezte Vörös Róbert
Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatta.
Fotó: Kállai-Tóth Anett
Izgalmas arra gondolni, hogy noha Richard Wagner életművének túlnyomó részét operái és zenedrámái alkotják, s ezekben a szerepek alakítói, az énekesek nyújtanak kivételes teljesítményt a világ nagy színpadain, e művek önállóan is megszólaltatható, legnépszerűbb részletei mégis a zenekari számok.
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
