program


Koncert No. 10
2

Koncert No. 10

Kései, 1915-ös Cselló-zongora szonátájában – amelyet Kokas Dóra és Balog József előadásában hallhatunk – Debussy nem a jövőt, hanem a múltat kutatja: korábbi korok színpadi előadásaihoz nyúl, a darab tételeit saját elmondása szerint a commedia dell’arte figurái inspirálták.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Lørdag, 23. Juli 2022 19:30

Debussy

d-moll szonáta csellóra és zongorára 

Kokas Dóra (cselló)

Balog József (zongora)

 

Schönberg

2. vonósnégyes, op. 10

Kelemen Kvartett: 

Kelemen Barnabás (hegedű)

Jonian Ilias Kadesha (hegedű)

Kokas Katalin (brácsa)

Vashti Mimosa Hunter (cselló)

Horti Lilla (szoprán)

 

szünet

 

Kurtág

Márta Liturgiája 

Lukács Miklós (cimbalom)

 

Sosztakovics

2. (e-moll) zongoratrió, op. 67

Alissa Margulis (hegedű)

Marc Coppey (cselló)

Balog József (zongora)

 

Kései, 1915-ös Cselló-zongora szonátájában – amelyet Kokas Dóra és Balog József előadásában hallhatunk – Debussy nem a jövőt, hanem a múltat kutatja: korábbi korok színpadi előadásaihoz nyúl, a darab tételeit saját elmondása szerint a commedia dell’arte figurái inspirálták. Arnold Schönberg 2. vonósnégyese nem csak amiatt formabontó, mert élete legsúlyosabb magánéleti válságát zenébe öntve ebben a műben szakít végleg a hagyományos tonalitással, hanem azért is, mert a vonósnégyes műfajának formai határain túllépve a hangszeres kamarazenébe bevonja az emberi hangot. A Kelemen Kvartetthez csatlakozva Horti Lilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese adja elő a harmadik és a negyedik tételben Stefan George két versét. A koncert második felében Kurtág György Márta Liturgiája című műve után Sosztakovics e-moll zongorástriója hangzik el. Az 1944-ben írt művet szintén a veszteség járja át, a zeneszerző második zongoratrióját nem sokkal korábban elhunyt barátja, Ivan Szollertinszkij emlékének szentelte.

Aktuelt


Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.

Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is heves vitákat vált ki.

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.