Király Tamás (1952–2013) kiállítása egy olyan művész első nagyszabású retrospektív bemutatója Magyarországon, akinek tevékenysége ellenáll a hagyományos műfaji, illetve irányzatok szerinti besorolásnak.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Legnyilvánvalóbban persze az öltözködéshez, a divathoz kapcsolódnak a munkái, de Király felfogásában az öltözködés egy határterület, a divat, a film, a színház, a performansz és a képzőművészet találkozási pontja. Ruhái egyszerre jelmezek, mobil szobrok, futurisztikus transzformációk, a saját korát megelőző művész jövőbe látó kreációi.
A kiállítás átfogó képet kíván adni Király Tamás több, mint három évtizedes pályafutásáról, mely az 1980-as évek elején indult Budapesten, ahol a művész rövid idő leforgása alatt vált az underground színtér emblematikus figurájává. Nemcsak utcai „divatbemutatóival”, performatív sétáival, hanem azzal a butikkal is, ahol hordható ruhákat árult az érdeklődők számára. Ennek a korszaknak a csúcspontját a Dressater berlini divatbemutató jelentette, ahol egyetlen kelet-európaiként olyan tervezők társaságában állított ki, mint Claudia Skoda vagy Vivienne Westwood. Király 1989 után is folytatta az „összművészeti” divatbemutatókat, melyekhez a 2000-es években többször a Sziget Fesztivál adta a helyszínt, ahol a korábbiakhoz képest sokkal szélesebb közönség ismerhette meg az alkotásait.
Királyt mindig is az átalakulás és a folyamatok érdekelték. Alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, sőt a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. Nem az örökkévalóság izgatta, hanem az adott pillanatra és helyzetre kereste a legmegfelelőbb, a ruhák által megfogalmazható választ. Művészi gondolkodása végtelenül eredeti és mindig is aktuális.
Varázslatos, szenvedélyes éjszaka – a Vámpírok bálja lenyűgöző látványvilággal, felejthetetlen dallamokkal rabul ejt és örök élményt nyújt.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el. A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
Anya, csak még egy mesét… anya, még éhes vagyok… anya, laknak emberek az űrben… de miért? Ismerős? Nem is olyan egyszerű ez az elalvás esténként, annyi kérdés és annyi izgalmas történet foglalkoztatja a gyerekeket, pont mikor már aludni kellene.
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
