Program


Hol voltak a női művészek eddig? – Női művészek a művészettörténetben | Múzsák lázadása I.

Hol voltak a női művészek eddig? – Női művészek a művészettörténetben | Múzsák lázadása I.

A Hegyvidék Galéria új, hétrészes előadás-sorozata a nőművészettel foglalkozik. Az első alkalom során az érdeklődők egy rövid történeti áttekintést kapnak arról, hogy a női alkotóknak korábban milyen lehetőségeik és nehézségeik voltak érvényesülni, megemlítve a legfontosabb női képzőművészeket. A májusi előadásban a két legismertebb mítoszteremtő női alkotóról, Frida Kahlóról és Tamara Lempickáról lesz szó.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. április 27. csütörtök, 18:00

Múzsák lázadása
Előadás-sorozat női művészekről és nőművészekről

Miért lázadnak a múzsák? Múzsának lenni dicsőség, nem? Pedig van, hogy inkább alkotók szeretnének lenni. A Hegyvidék Galéria új, hétrészes előadás-sorozata a nőművészettel foglalkozik. Az első alkalom során az érdeklődők egy rövid történeti áttekintést kapnak arról, hogy a női alkotóknak korábban milyen lehetőségeik és nehézségeik voltak érvényesülni, megemlítve a legfontosabb női képzőművészeket. A májusi előadásban a két legismertebb mítoszteremtő női alkotóról, Frida Kahlóról és Tamara Lempickáról lesz szó, a következő alkalmakkor pedig különböző témák – a testkép, a család, a láthatatlan munka, a hagyomány, valamint a nők és a technológiai művészet – mentén hallhatnak a résztvevők a nőművészekről.

Az előadásokat Dr. Bordács Andrea esztéta, az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszékének tanszékvezetője tartja, akinek ezzel a címmel nemrég jelent meg könyve. A kiadvány sikerét és a téma iránti nagy érdeklődést mutatja, hogy a kötet már el is fogyott a boltokban.

I. Hol voltak a női művészek eddig? – Női művészek a művészettörténetben

Művészettörténeti, kultúrtörténeti tanulmányaink során nem nagyon találkoztunk női alkotókkal, inkább modelljei voltak a művészeknek. Vajon miért nem tanultunk róluk? Léteztek egyáltalán? Nem voltak elég tehetségesek? Pedig bizony találkozhatunk női alkotókkal, bár a képzéseikbe komoly akadályokat gördítettek a korabeli szabályrendszerek. Ennek ellenére Artemisia Gentileschi volt az első nő, akit az itáliai Akadémia a tagjai köze választott, majd I. Károly angol király udvari festője lett, vagy később Angelica Kauffmann a londoni Királyi Akadémia egyik alapító tagja volt. Az első előadás a 20. század első feléig ragad ki egy-egy példát a női alkotók bemutatására.

A művészettörténet és a művészeti intézményrendszer sokkal később és lassabban reagált a női alkotók munkásságára. Erre a jelenségre reflektált a Gerilla Girls nevű anonim feminista művészeti csoportosulás, mely azt nehezményezte, hogy a múzeumokba a nők szinte csak mint aktmodellek kerülhetnek be. 1985-ben a Metropolitan Múzeum nyilvános, modernkori művészeti gyűjteményének is kevesebb, mint 5%-át készítették nők, ám az aktok 85%-a viszont nő volt. A csoport az akcióikkal ezt az aránytalanságot próbálta meg tudatosítani.

Előadó: Dr. Bordács Andrea esztéta, az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszékének tanszékvezető docense

Időpont: 2023. április 27. (csütörtök) 18:00

Helyszín: Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10.

Részvételi díj: 800 Ft, hegyvidéki lakosoknak: 200 Ft

Jegyek kaphatók a https://hegyvidekgaleria.jegy.hu/ oldalon, valamint a Hegyvidék Galériában. Az eseményre érkezéskor a lakcímkártya felmutatása kötelező!

Kép // Guerrilla Girls: Do Women Have to Be Naked to Get Into the Met. Museum?, 1989; plakát (forrás: https://www.guerrillagirls.com/)

Ajánlatunk


Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.

A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.

Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!