Mondják, a zenében nincsenek a generációs különbségek. Ez a hangverseny bizonyíthatja, hogy eltérő korosztályok képviselői remekül szót értenek egymással. A görög hegedűművész pár nappal ötvenedik születésnapja után lép fel a Müpában, partnere, az Amerikában született svéd karmester, a német-osztrák repertoár egyik legavatottabb tolmácsa kilencvenéves. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. november 3. péntek, 19:30
A mű, amely a Rados Ferencet is tanárai közé soroló Leonidasz Kavakosz hangszerén felcsendül, a versenymű-irodalom egyik kivételes remeke. Brahms legjobb barátjának, Joseph Joachimnak írta, s a kompozíció tartása, nemessége (és persze hangneme is) egy nagy előd hasonlóan kiforrott alkotását idézi: Beethovenét. Beethoveni a mértékletesség is, amellyel Brahms a Hegedűversenyben a virtuozitás kérdéséhez viszonyul: a megterhelő szólam sokat követel a szólistától, de nem úgy „mutatós”, ahogyan azt a romantikus hegedűversenyektől megszoktuk. Meg is kapta mindezért a bírálatot innen-onnan: Sarasate például gúnyosan jegyezte meg: nem óhajt olyan versenyművet játszani, amelynek egyetlen igazi dallamát az oboa szólaltatja meg...
A koncert másik műsorszáma misztikus, transzcendens utazás a Végtelenbe. Schubert sohasem hallhatta nagy C-dúr szimfóniáját, a romantika egyik kezdetét: a művet a zeneszerző halála után Schumann fedezte fel, s tőle származik a zene epikus arányaira vonatkozó, híressé vált szókapcsolat is: himmlische Länge - mennyei hosszúság. A C-dúr szimfónia a hasonlóan C-dúr hangnemű vonósötössel vagy a kései B-dúr zongoraszonátával együtt olyan mű, amely minden meghallgatásakor új rétegeket tár fel titkaiból: kimeríthetetlen.
Műsor:
Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77
Schubert: IX. („Nagy' C-dúr) szimfónia, D. 944
Vezényel: Herbert Blomstedt
A Vihar kapujában három alak áll: a Pap, a Favágó és a Koldus. Ide húzódtak be az eső elől. Látszólag véletlenül találkoztak. Mégis, egyiküket sem hagyja nyugodni ez a gyilkosság. Mintha közelebbről érintené őket, mint három véletlenül arra tévedt embert. Ahogy mesélnek, egyre több részletre derül fény, a kép mégis egyre zavarosabb. A világ véleményekből álló bozót. Az ember sohasem mond igazat
A történetben egy maréknyi árva gyerek kószál a háborús front kellős közepén biztonságra, hajlékra és élelemre vágyva. Céljuk a túlélés, kilátásaik azonban nem túl biztatóak. Útjuk során nemcsak ellenséggel, de jóakarókkal is találkoznak, akik segítenek meglátni az emberséget a legembertelenebb időkben is. Hűség, barátság, bátorság csak néhány a megszerzett kincsek közül, amikre bukkannak kis hőseink, valahol Európában vándorolva. A Valahol Európában az azonos című film musical-adaptációja, ami színházunk egykori igazgatója, Korcsmáros György írói örökségét is őrzi.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
