A Hagyományok Háza előadás-sorozatában a színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusait állítja fókuszpontba.
więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Środa, 22 Maja 2019 19:00
Az est első részében egy ma már klasszikus, a színpadi tánctörténetben megkerülhetetlen alkotó emblematikus koreográfiái jelennek meg, amelyek az adott kor mindenféle társadalmi, kulturális vagy akár politikai befolyásolása ellenére is örökérvényűvé váltak. Az est második részében egy még aktívan alkotó koreográfus műveit mutatjuk be, reményeink szerint meggyőzően érzékeltetve ezáltal a színpadi néptáncművészet szerves fejlődését, a törvényszerű hasonlóságokat és különbségeket, a jelen korunk diktálta új kérdéseket és az arra adott aktuális válaszokat. A múlt és a jelen „megidézésében” a hivatásos táncegyüttesek mellett a legjobb öntevékeny együttesek közreműködésére is számítunk. A koreográfiák bemutatása után lehetőséget nyújtunk az alkotókkal való beszélgetésre.
Janghy B. Zita, avagy a dunaújvárosi négyek
„Valamikor az országos néptáncfesztiválokon tűntek fel egymástól függetlenül ifjú, huszonegynéhány esztendős alkotók, akik – noha nem voltak a hatvanas évek újító szemléletű koreográfusainak közvetlen tanítványai, szinte a hályogkovács merészségével és biztonságával műveikben megdöbbentő új színeket, formákat, asszociációkra késztető gondolatfüzéreket állítottak színpadra. Akkoriban a néptáncmozgalom résztvevőinek túlnyomó többsége az autentika bűvöletében élt, s bizony meghökkenve szemlélték sokan, hogy ezek a fiatalok: (a névsor szigorúan alfabetikus!) Bognár József, Énekes István, Janek József, Szögi Csaba a magyar néptáncdialektusok teljes ismeretével felfegyverkezve milyen egyéni módon mondanak véleményt mikro- és makrovilágunkról, mennyire pőrére vetkeztetik lelküket műveikben. A fiatal táncalkotók a dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes műhelyébe tömörültek, s egy sajátos, izgalmas szellemi-alkotói közösséget szerveztek néhány évig a mesterségesen teremtett és egységesnek semmiképpen nem nevezhető paraszti-munkás-polgárkultúrhagyománnyal sem rendelkező dunamenti városban. Hóban-fagyban, vagy rekkenő hőségben bizony az ország minden részéből sereglettünk össze egy-egy táncszínházi bemutatóra, amelyről már szinte eleve tudtuk, hogy esztétikai-szellemi kalandban lesz részünk. A dunaújvárosi alkotók köre a nyolcvanas évek közepére egyre gyarapodott, s mire elérkezett a változás-váltás ideje, megalakult a Közép-Európa Táncszínház alkotóközössége.” (Kővágó Zsuzsa: Miért szeretem ŐKET? 1991.)
Közreműködők:
Közép-Európa Táncszínház
Magyar Állami Népi Együttes
Orza Calin
Szakmai tevékenységét 1990-ben, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttesben kezdte. Táncos előadói munkája mellett, néptáncot és népzenét gyűjt, táncot oktat, néptánctábort alapít.
Megszerzett tapasztalatait hamarosan színpadra viszi, kezdetben rövidebb koreográfiákat majd egész estés műsorokat, tematikus előadásokat készít.
A budapesti Táncművészeti Főiskola Koreográfusképző szakára nyert felvételét követően a Honvéd Táncszínházban, a Magyar Állami Népi Együttesben, a Duna Művész Együttesnél tanít, koreografál. Ezzel párhuzamosan számos erdélyi hivatásos társulattól és színháztól kap felkérést.
Főbb témái az archaikus népszokások férfiavató rítusainak feldolgozásától (Bakkhosz testamentuma, Hajsza), a magyarság eredetmítoszait (Égbenyúló fa, Szarvas-rege, Turul, Regösök, Szarvasének) és a történelmi hősöket és világutazókat megidéző alkotásokon át (István a király, Gábor Áron, Üveghegy ösvénye), a klasszikus zene kiemelkedő opusainak (Bach, Vivaldi, Liszt, Ravel, Sztravinszkij, Kodály, Bartók) koreográfiai megformálásáig terjednek. Koreográfiáit a mozdulatok szürreális, sokrétű jelképekkel dúsított költőisége, a folklórból merített, de azt sajátos nyelvezetté ötvözött, sohasem öncélú használata jellemzi.
Az elmúlt évtizedek termése az a közel félszáz előadás, aminek rendezője, koreográfusa vagy társalkotója, művészeti tanácsadója volt, eddigi munkásságát EMKE-, Magyar Ezüst Érdemkereszt- és Imre Zoltán- Díjakkal ismerték el.
Közreműködők:
Duna Művészegyüttes
Magyar Állami Népi Együttes
Udvarhely Néptáncműhely
A műsor szerkesztője: Szögi Csaba
Az előadás után lehetőséget nyújtunk az alkotókkal való beszélgetésre.
A beszélgetés moderátora: Nemes Szilvia
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
Mrs. Dolly Levi furfangos, házasságokat összehozó cselszövései, melyekkel megözvegyült, fiatalabb és élemedettebb hölgyeket és urakat próbál közös háztartásba terelni, sok-sok kacagtató félreértésre, faramuci, összegabalyodott helyzetek szórakoztató feloldására adnak alkalmat – mígnem Dolly végül magának szerzi meg a legjobb partit.
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
