program


Barokk koncert: Vivaldi, Punto, Bach

Barokk koncert: Vivaldi, Punto, Bach

Vannak szerzők, akiknek nincs szükségük sorsfordító élményekre ahhoz, hogy nagyszerű műveket írjanak. Néha elég, ha a komponista kifogyhatatlan fantáziával áll hozzá a kor legtipikusabb műfajához. Máskor hangszerjátékosként saját maga válik az ihlet forrásává; esetleg felsőbb utasításra improvizál, és közben megalkotja élete egyik fő művét.  Læs mere

Dato




Barokk koncert: Vivaldi, Punto, Bach

Program:

Antonio Vivaldi:
F-dúr hegedűszonáta, RV 18
A-dúr hegedűszonáta, RV 30
Giovanni Punto: 1. (F-dúr) kvartett kürtre és vonósokra, Op. 2/1

---SZÜNET---

Johann Sebastian Bach: Musikalisches Opfer, BWV 1079


Szólista:
Szlávik Zsuzsanna (barokk hegedű)
Pilz János (barokk hegedű)
Mahdi, Kousay (barokk cselló, cselló)
Kertész György (barokk cselló)
Tokodi Gábor (lant)
Szőke Zoltán (natúrkürt)
Lesták Bedő Eszter (hegedű)
Rajncsák István (brácsa)
Pivon Gabriella (barokk fuvola)
Spányi Miklós (csembaló)

Vannak szerzők, akiknek nincs szükségük sorsfordító élményekre ahhoz, hogy nagyszerű műveket írjanak. Néha elég, ha a komponista kifogyhatatlan fantáziával áll hozzá a kor legtipikusabb műfajához. Máskor hangszerjátékosként saját maga válik az ihlet forrásává; esetleg felsőbb utasításra improvizál, és közben megalkotja élete egyik fő művét. Vivaldi etalont jelentő szonátái, a kürtös Punto virtuóz, érzéki darabja és Bach nagyszabású kánonsorozata korhű hangszereken szólal meg a BFZ muzsikusainak izgalmas formációiban. Felépítésével és meghittségével a hangverseny a régi korok kamarakoncertjeit idézi, ahol minden egyes hangszer főszereplővé válik.

Vivaldit minden pejoratív felhang nélkül nyugodtan nevezhetjük kora slágergyárosának. Jó érzékkel választotta meg tételeinek néhány perces hosszát, jó ütemben helyezte el új vagy korábbi dallamait, és remekül érezte magát az őt körülvevő zenei szabályok között, amelyekből kihozta a maximumot. Op. 2-es, tizenkét szonátából álló sorozatának folytatása lett az Op. 5-ös gyűjtemény: újabb fél tucat hegedűszonáta. Ezúttal az első két darab szólal meg a hatból: a négytételes F-dúr és a háromtételes A-dúr szonáta. Mindkét művet Preludio indítja, majd tánctételek sorjáznak, mint a fürge olasz Corrente, a lassú spanyol Sarabanda, az élénk, népies Giga vagy az elegáns Gavotta.

Giovanni Punto is könnyen elnyerte szerzeményeivel közönsége szimpátiáját, hiszen saját művein keresztül tudta megcsillogtatni páratlan virtuozitását. Képességeiről Mozart is elismerően szólt, Beethoven pedig komponált is neki – a szonátával Budán is felléptek. Az 1746-ban Jan Václav Stich néven született cseh kürtművész, aki Olaszországban vette fel a Punto nevet, az ún. fojtótechnika, vagyis a kromatikus kürtjáték úttörője volt. Háromtételes kvartettje figyelemfelkeltő uniszónóval indul. A második tételben a kürtös bemutathatja lírai és virtuóz oldalát is, majd közös örömzene zárja a művet.

Bach műve, a koncert második felében megszólaló „zenei áldozat” tételei mind egyetlen dallamra épülnek. A témát II. (Nagy) Frigyes porosz király adta a szerzőnek 1747-ben. Bach rögtönzéséből két hónappal később tíz kánonból, két fúgából és egy triószonátából álló kompozíció született. Az ajánlás (Regis Iussu Cantio Et Reliqua Canonica Arte Resoluta – téma és variációk kánon formájában a király parancsára kidolgozva) kezdőbetűit összeolvasva a fúga régi nevét kapjuk: ricercar. A hat- és háromszólamú tételek mellett a legizgalmasabbak a rejtvénykánonok, amelyekben Bach mindössze a legszükségesebb instrukciókkal látja el a játékosokat.