Yehudi Menuhin kezdeményezése indította el 1975. október 1-jén a zene világnapját, azóta ezen a napon minden évben számos koncertet, flashmobot és egyéb zenei eseményt rendeznek szerte a nagyvilágban, így Magyarországon is. Október 1-jén természetesen a Budapesti Vonósok együttese is a zenét ünnepli és hirdeti, a mai alkalommal kifejezetten népszerű, gyakran hallható kompozíciókat tűzve műsorára.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: niedziela, 1 Października 2023 19:00
A Zene Világnapja
Yehudi Menuhin kezdeményezése indította el 1975. október 1-jén a zene világnapját, azóta ezen a napon minden évben számos koncertet, flashmobot és egyéb zenei eseményt rendeznek szerte a nagyvilágban, így Magyarországon is. Október 1-jén természetesen a Budapesti Vonósok együttese is a zenét ünnepli és hirdeti, a mai alkalommal kifejezetten népszerű, gyakran hallható kompozíciókat tűzve műsorára.
„Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a múlt előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának. Az igazság, ami a világ minden népművészetében, zenei stílusában ezernyi színben mutatkozik meg, képessé tesz bennünket arra, hogy egyetértésre jussunk egymással. Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon.” – Yehudi Menuhin hegedűművész, karmester mondotta e szavakat beszédében 1975. október 1-jén, Torontóban, az ENSZ Nemzetközi Zenei Tanácsának akkori elnökeként a Tanács ülésén. Azóta a világ számos pontján ünnepeljük a zene világnapját, így Magyarországon is. A Budapesti Vonósok pedig repertoárja híres-nevezetes darabjaival lép az idei ünnep alkalmából közönsége elé: A vonószenekarok közkedvelt darabja Luigi Boccherini sejtelmes, sőt olykor démoni d-moll szimfóniája, mely nem véletlenül kaphatta Az ördög háza ragadványnevet. Bár az 1771-ben komponált mű csak 1998-ban kapta elnevezését, viharos zenéje jól illeszkedik a kor Sturm und Drang-darabjaihoz. Johann Sebastian Bach lendületes d-moll kettősversenye is igencsak gyakran csendül fel a koncerttermekben, ráadásul egy olyan műről van szó, amelyet annak idején az ifjú Menuhin tanárával, George Enescuval is lemezre vett. A koncertet záró kompozíció, Csajkovszkij Vonósszerenádja nemcsak a vonószenekarok repertoárjáról nem hiányozhat, de népszerűségében vetekszik a szerző legszebb-legismertebb műveivel, többek közt a Diótörővel, a 6. szimfóniával és a b-moll zongoraversennyel.
Műsor:
L. Boccherini: d-moll “Az ördög háza” szimfónia Op. 12 No. 4
J. S. Bach: d-moll kettősverseny BWV 1043
P. I. Csajkovszkij: C-dúr vonósszerenád Op. 48
Közreműködik:
Budapesti Vonósok
Pilz János - hegedű
Takácsné Nagy Gabriella - hegedű
Pilz János - koncertmester
Botvay Károly - művészeti vezető
VIP jegyvásárlással támogathatja a Budapesti Vonósok jövőjét és a klasszikus zenekultúrát!
A szenegáli Youssou N'Dour nemcsak hazája, de általában az afrikai zene egyik legnagyobb hatású alakja, aki nagy befolyást gyakorolt arra, hogy a nyugati világban ismertté váljanak olyan afrikai stílusok, mint a mbalax és a wolof music. Mi több, előbbit, ezt a szenegáli tánczenét ő maga fejlesztette tökélyre, és rajta keresztül jutott el Peter Gabrielig és Paul Simonig, onnan meg a popzene főáramába.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el. A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
