Keresés: szarvasi vizi

Dumas-Szomor-Pozsgai: Monte Cristo grófja musical 2 részben A Békéscsabai Jókai Színház előadásában.

A mindenki által ismert és szeretett kis fabábu a mese főhőse, aki kíváncsisága miatt számos bonyodalomba keveredik. Basilio kandúr és Alisa róka kicsalják a pénzét és Mafla-országba viszik. Itt a tóban lakó teknősbéka aranykulcsocskával ajándékozza meg, és elárulja, hogy valami nagy csoda várja azt, aki a kulcs titkának nyomára jut. Mese gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek, sok zenével, kalanddal, bábokkal, barátságról, összetartozásról, leleményességről, bátorságról, emberségről.

Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.   A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.

A három ragyogó és mindig vidám díva legújabb műsorában az Abba és Boney M slágereket dolgozza fel.

A kényszeres evő, szeretetre méltó, negyvenes Maureen (Marjai Virág) nassol, hogy ne gondoljon bele a magányába, pizzákat rendel, mert szerinte a paradicsomszószban oldódik legjobban a bánat. De azért még ad egy utolsó esélyt a romantikának, amelyről már épp készül teljesen lemondani. Vakrandija lesz Joe-val (Hajdu Steve), aki esetlen, de kedves. Maureen humorral, olykor szarkasztikus megjegyzéseivel palástolja a külsejével kapcsolatos gátlásait, ezzel szemben Joe szinte veszélyesen nyíltan kimond mindent, ami csak eszébe jut.

A helyszín London egyik elegáns kórháza, ahol a világ minden tájáról odasereglett neurológusok konferencián vesznek részt, miközben a kórház többi dolgozója házi karácsonyi ünnepsége készül. A nyitó előadást Dr. Mortimore a pszichiátriai osztályfőorvosa tartja, akihez váratlanul betoppan tizennyolc évvel ezelőtti szeretője Tate nővér, ráadásul ennek a titkos viszonynak a „gyümölcse”, az immáron nagykorú Leslie is, aki szeretné megismerni az apukáját. A főorvos szorult helyzetbe kerül, s nem lévén más választása, kollégáját, a kissé kétbalkezes Dr. Bonneyt kéri meg arra, hogy ideiglenesen vállalja az apaságot…. Innentől kezdve aztán az események szédítő tempóban követik egymást.

Három nővér. Három sors. Három megválaszolatlan kérdés.

Bizonyára ismeritek az indián hercegnő és John kapitány szerelmének történetét. De azt vajon tudtátok-e, hogy Pocahontas valóban létezett? Egy 400 évvel ezelőtt élt indián törzs főnökének legkedvesebb lánya volt. Amikor találkozott egy európai tengerésszel, tulajdonképpen két világ találkozott egymással. Az indiánok hite szerint minden élőlénynek egyformán helye van a világban, és mindegyik ugyanolyan fontos része a teremtésnek. Ruhájukon a számtalan rojt mind egy-egy teremtményt jelképez, így amikor az indián táncolni kezd, vele táncol a mindenség. A tengerészkapitány világában ezzel szemben az ember a természet ura, a fehér ember pedig minden más bőrszínű lény felett uralkodhat, hiszen most is éppen azért jött ide, hogy elvegye az indiánok földjét… Hogy ez a két fiatal hogyan tudja megbékíteni saját népét, hogyan érteti meg velük, hogy ha egymást segítik, mindannyian csak gazdagodhatnak, hiszen van mit tanulniuk a másiktól – nos, erről szól ez a gyönyörű mese. Mi most csodaszép zenével és tánccal mutatjuk meg nektek, és egy nagyon aranyos kicsi lénnyel is találkozhattok, ha eljöttök hozzánk!

A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston? Az 1920-as évek a felszabadult öröm, a tánc, az életigenlés, a felejthetetlen bolondozások, a szabadjára engedett fantázia és határokat nem ismerő kreativitás évtizede volt. Egy olyan időszak, amikor az érzések szenvedélyesebbek, az élmények erősebbek, a gondolatok temperamentumosabbak voltak, mint bármikor máskor! Az 1920-as években a sport és a művészetek területén máig emlékezetes eredmények születtek, akár az gombamód szaporodó sportklubokban és az egyre profibban megszervezett nyári olimpiákon, akár a filmművészetben, a festészetben, az irodalomban és a zenében! E legendás korszakot idézzük meg SPLASH! című műsorunkban! A SPLASH! nemcsak egy cirkuszi show lesz, hanem egy felejthetetlen élmény is, tele örömmel, csodával, nevetéssel és az 1920-as évek felejthetetlen hangulataival!

Igazi színházi különlegesség: Jókai Mór Szegény gazdagok című regénye elevenedik meg a színpadon musicalként, Kocsák Tibor zenéjével. Mély érzelmek, az éj leplébe burkolódzó bűnök, hitszegés és hűség – Jókai születésének 200 évfodulója tiszteletére a róla elnevezett színházban.

Egy nyomozótiszt. Egy újságíró. Egy ügyvéd. És egy hölgy kalapban...

Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, vajon mit tesz a jó nagymama? Először is a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak.

Csak a legismertebbeket megemlítve: „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni”, „Cintányéros cudar világ!” Miska, a talpraesett lovászfiú pillanatok alatt s szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából pedig estélyi ruhás dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel, a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.

A nálunk is népszerű legendás angol nevettető, Noël Coward merész vígjátéka a nyolcvanas évektől kezdve folyamatosan ott van London és New York legfontosabb színházaiban. Nem véletlenül: a könnyes nevetés mögött igazi meccsek zajlanak, mesteri játékosokkal. Nálunk például Szerednyey Bélával és Détár Enikővel, hogy csak két nevet említsünk. Mert egy sztár élete igazi cirkusz! Barátok, szerelmek és rajongók, számító ál-celebek nyüzsögnek körülötte és igyekeznek kisajátítani maguknak. Nyílnak és csapódnak az ajtók, egymásnak adják a kilincset a különböző figurák. Hősünk próbál a felszínen maradni, mi pedig újra ámulhatunk Szerednyey Béla színészi játékán, aki hihetetlen humorával csodát tesz a színpadon.

Zenés időutazás két részben

Mit szólnál, ha egy jelenetet nem egyszer, hanem huszonegyszer játszanánk el – méghozzá huszonegy teljesen különböző stílusban? Ugyanaz a helyzet egy krimiben, vígjátékban, némafilmben vagy akár egy musicalben?

Vajon hogy kerül ez a “teddlenerontsd” kiskondás a varázslatos mindentlátó királylány udvarába??? Csak nem ő is hallotta a királyi hírnököt, miszerint közhírré tétetik, hogy azé lesz a mindentlátó királylány, aki úgy el tud bújni, hogy a királylány nem látja meg?? Csak nem azt vette a fejébe, hogy ő is megpróbálkozik?? Ő??? Ez az ügyetlenke, aki még a rá bízott malacokat se tudja megőrizni?? Kilencvenkilencen próbálkoztak, mindnek feje hullt! És akkor majd pont ő??? Hát hogy gondolja ez a bohókás? Ez a balga kis csacsi? Hogy jut el egyáltalán a királyi udvarba?? Szegény még félig se jut, hát éhen vész, szomjan hal!! De ha el is jut, hogy fog úgy elbújni, hogy a mindentlátó királylány ne lássa meg?? Miért nem maradt inkább otthon, kereste a szerte szökött malacait? Jaj, jaj, kiskondás, mi lesz most veled? A te fejed lesz a századik…? Vagy talán… talán-talán… mégiscsak… lehetséges lenne hogy…? Képes lenne rá, hogy…?

Közép-Európa egyetlen épen maradt krátertavának harmincezer évvel ezelőtti születését dolgozza fel a mese nyelvén A Szent Anna-tó legendája című erdélyi mese. A csaknem ezer méteres magasságban elterülő, könnycsepp alakú, sötét vizű tó a történet szerint egy egymással vetélkedő testvérpár viszályából született. A bálványosi erődbe egy hatalmas úr érkezett remek mívű, hat ló vontatta hintón, hogy mindenki a csodájára járt. A vár gazdája szerette volna megvenni tőle, de az vonakodott kocsijától megválni. A vendéglátó tehát cselhez folyamodott: kockázni hívta titokzatos vendégét, aki el is veszítette a kincset, ám ez még csak a történet kezdete… Egy testvérpár ádáz versengése, valahol a Büdös-hegységben (a mai Háromszék és Csíkszék határában), mely már irigységbe és az egymás iránti gyűlöletbe csap át, még akár életek árán is; de ez egy mese, itt a szereplők nem halnak meg, csak a rosszak tűnnek el. Szóval zene, izgalmas cselekmény, misztikum, nevetés, hagyomány gyerekeknek és nem csak nekik.

Glavari Hanna, a dúsgazdag özvegy hosszú évek múltán újra találkozik fiatalkori szerelmével, Danilovics Danilóval. Mindketten változtak az évek folyamán: a nő gyanakvó lett és kemény, a férfi cinikus és lump. A múltbeli tévedések és a jelenbeli sértések pedig nem hagyják, hogy a két egymásnak teremtett ember könnyen megtalálja az utat a másikhoz. Egy nehezen meg- és újraszülető szerelem története az övék, melynek hátterében egy gazdasági válsággal küszködő délkelet-európai kisállam politikusai taktikáznak a maguk és az ország túléléséért.

Zenés, interaktív párkapcsolati talk show Műsorvezető: Tatár Bianka Zene: Gulyás Levente, Molnár Péter, Adamecz József

Jankó, az egyszerű parasztgyerek, megszületésekor ígéretes, egyben hihetetlen jóslatot kap: hamarosan nagy-nagy gazdagság éri, és még a király lányát is megkapja feleségül. Így kezdődik egy kalandos történet…és még hogy folytatódik! Mert az „itt a vége fuss el véle” még nagyon messze van. Addig még igen rögös utat kell bejárnia szegény fiúnak! Rablókkal, különös figurákkal kell találkoznia, hogy Grabancról, a csupa kóc ördögfattyáról ne is beszéljünk… Akinek ha nem szerzi meg a bozontjából a három csillogó aranyhajszálat, oda a boldogság! Nos, elég az hozzá, hogy ebben a mesében nem elég egyszerű szerencsefiának lenni. Szükség van itt még bátorságra, kitartásra és kacskaringós észre is! És persze nem árt egy kis segítség sem… pláne ha a főhős ezt a gyerekektől kapja!

A „Csak a kalap marad” egy olyan interaktív irodalmi zenés előadói est, ahol a felolvasott művek, amelyek lehetnek közismert versek, népszerű dalszövegek és próza részletek, mindig éppen abban az adott lelkiállapotban és élethelyzetben hangzanak el, amit a közönség soraiban ülők választanak ki. Ilyen módon egy- egy ismert mű teljesen más, új értelmezést és érzelmi töltést kaphat a néző döntése által. Az előadás érdekessége még, hogy a dalszövegrészleteket, nemcsak felolvassuk, hanem utána el is énekeljük zenei kísérettel. A produkció oldott, közvetlen hangulatot, rendkívül könnyed, szórakoztató és ugyanakkor tartalmas élményt nyújt a közönség számára!

Két vígjáték - két felvonás

Mindannyian az életünk körforgásának közepén állva arra gondolunk, hogy mi lett volna, ha máshogy döntünk, ha más emberek vesznek körbe, ha máshogy alakul a sorsunk…

Három fivér házavatót tart. Mindhárom asszony jelen van, ki-ki vérmérséklete szerint értékel. Ám az egyik feleség meghívja a férje titkárnőjét is, aki igen csinos nő. Az urak közt pánik tör ki, mert mindhárman ismerik a hölgyet, bár ezt az asszonyok még csak nem is sejtik. A hölgy meg is érkezik, és töredelmesen elmeséli, hogy... De mindez derüljön ki az előadásból. Nézzék meg ezt a pikáns, francia vígjátékot!

Három „istencsászár” férfi közös lakást bérel, ahol vad és boldog agglegény életüket élik, állandóan változó barátnők társaságában. E jól működő rendszert egy nap a küszöbükön „felejtett” mózeskosárban gügyögő bébi teszi tönkre. A mit sem sejtő atya stewardként éppen Thaiföldön tartózkodik, két barátja életét azonban alaposan felforgatja a kis jövevény. A világszerte ismert filmvígjáték először magyar színpadon!

Egy este a klasszikus magyar kabaré szerelmeseinek a Cervinus Teátrum művészeinek előadásában.

Hősünket a filmkritikus Allant elhagyja a felesége, persze ez nem meglepő, hiszen neurotikus, gátlásos, esetlen… az a csoda, hogy volt egyáltalán felesége. Mi lehet az oka a kudarcainak? Hogy kéne viselkednie? Hogy lehetne sikeres, igazi kemény fickó, akiért bomlanak a nők? A válaszokat a Casablanca sztárjától, Humphrey Bogarttól várja, aki számára a férfi idolt testesíti meg, de segítségére sietnek barátai, Linda és Dick Christie is, akik randikat szerveznek neki… de semmi sem úgy alakul, ahogy eltervezik… Allan a képzelet és valóság határán egyre lehetetlenebb helyzetekbe kerül. Vajon sikerül megtalálnia önmagát és a szerelmet? Az 1969-ben bemutatott Broadway darabból a szerző, Woody Allen és Diane Keaton főszereplésével 1972-ben készült film, melynek sikere azóta is töretlen. A Jászai Mari Színház előadása bizonyára felejthetetlen pillanatokat szerez majd a romantikus vígjátékok szerelmeseinek.

A Fórum Színház társulatának négyszereplős, interaktív színpadi játéka, óriási poénsűrűséggel és meglepő rögtönzésekkel. Akinek humora van, az mindent tud, akinek humora nincsen, az mindenre képes… A helyzetgyakorlatokat, játékokat és a szabályokat csak a játékmester ismeri, így a váratlan fordulatok és képtelen szituációk nem csak a közönséget, de a színészeket is alaposan meg fogják lepni… aminek nagyon örülünk, és amit nagyon várunk!