Program


Nagyzenekari koncert: Liszt

Nagyzenekari koncert: Liszt

Miután a világ egyik legnagyobb lemezkiadójával, a Deutsche Grammophonnal kizárólagos szerződésben álló dél-koreai Seong-Jin Cho kétszer is eljátszotta Ravel zongoraversenyét, harmadik koncertjén Liszt Ferenc A-dúr concertójának szólistájaként lép fel a BFZ-vel. Persze nem csak a versenymű változik: az évadban egyedülálló módon csupa Liszt-mű szólal meg a koncerten.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2021. május 17. hétfő, 19:45

Nagyzenekari koncert: Liszt

Program:

Liszt Ferenc: 2. (cisz-moll) magyar rapszódia
                      2. (A-dúr) zongoraverseny

---SZÜNET---

Liszt Ferenc: Faust-szimfónia


Vezényel: Fischer Iván
Szólista: Seong-Jin Cho (zongora)

Miután a világ egyik legnagyobb lemezkiadójával, a Deutsche Grammophonnal kizárólagos szerződésben álló dél-koreai Seong-Jin Cho kétszer is eljátszotta Ravel zongoraversenyét, harmadik koncertjén Liszt Ferenc A-dúr concertójának szólistájaként lép fel a BFZ-vel. Persze nem csak a versenymű változik: az évadban egyedülálló módon csupa Liszt-mű szólal meg a koncerten. A zenekar egyetlen tagja sem fog unatkozni, hiszen műveiben a szerző előszeretettel használt óriási apparátust. A leghíresebb magyar rapszódia zenekari változata ugyanolyan bombasztikusra sikerült, mint a négy változatot megélt, egyre gazdagabb hangszerelésű zongoraverseny. Bár a koncert végén a Faust-szimfónia első, kórusmentes változata szólal meg, fortissimo hangzásokból itt sem lesz hiány.

A 19. század közepén a világ egyre több pontján született meg a nemzeti zene igénye. Liszt Ferenc lelkiismeretesen gyűjtötte az általa magyar népzenének hitt dallamokat (elsősorban cigány muzsikusok magyaros nótáit), majd megírta máig legnépszerűbb sorozatát, a tizenkilenc magyar rapszódiát. A Teleki László grófnak ajánlott, szólózongorára komponált művek közül hatot zenekarra is átdolgozott. Mint a többi rapszódia, a c-moll is a csárdás táncszerkezetét követi: komoly, sőt drámai hangvételű „lassan” után energikus és virtuóz „friska”, vagyis frisscsárdás következik.

Az 1840-es évek végén Liszt visszavonult a zongoravirtuózi pályától, udvari karmesterként Weimarban telepedett le, és zeneszerzői figyelmét az addig elhanyagolt szimfonikus műfajok felé fordította. Az A-dúr zongoraverseny 1857-es bemutatóján már csak a karmesteri pódiumra lépett fel, a zongoraszólamot egyik tanítványa játszotta. Bár a mű egytételesnek hangzik, több szakaszra tagolható. Liszt egyetlen bensőséges és lírai alapgondolatra fűzi fel a darabot úgy, hogy minden alkalommal más-más karakterben és tempóban hozza vissza a témát, utoljára a fináléban rezes fanfárként.

„Találmányát”, a téma-transzformációt Liszt a Faust-szimfóniában fejlesztette tökélyre. A háromtételes mű Goethe Faustját veszi alapul, de ahelyett, hogy megzenésítené a történetet, a három főszereplő zenei portréját festi meg. Először Faust jelenik meg, aki a 20. századba előremutató, a skála valamennyi hangját magába foglaló dallamával a mindent tudás vágyát jelképezi. Témái az utolsó tételben eltorzulva, kiforgatva, sőt kigúnyolva térnek vissza Mefisztóként. A megdicsőülést hozó Margit kifog az ördögön: a gyönyörű második tétel dallamai nem esnek áldozatul semmilyen átalakulásnak.

Ajánlatunk


Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.

Varnus Xaver őszi turnéján egy lenyűgöző tehetségű ifjú hegedűvirtuózzal, a Hollandiában született Bácsy-Schwartz Zoltánnal osztja meg a pódiumot, akivel Bach örökkévalóságot idéző művei mellett Felix Mendelssohn örökszép hegedűversenyét adják majd elő.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!