Dr. Csernus Imre előadása Veszprémben: Egy életed van!
"Jó pár olyan emberrel találkoztam, aki felismerte azt, hogy nem akarja hitegetni a másikat, és önmagától sem akar időt elvenni."
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Poniedziałek, 21 Września 2020 19:00
Csernus Imre nevét szinte mindenki ismeri, hiszen ő volt az egyetlen pszichológus, aki média személyiséggé vált.
Folyamatosan jelennek meg sikerlistás könyvei, azonban az olvasók számára sok kérdés marad nyitottan. Ezekre a kérdésekre próbál választ adni Csernus Imre az előadásain országszerte.
Egyik rajongója írja:
"Én azért imádom Csernus dokit, mert éppen a nyers-őszinteségével nagyon sok hibámra ráébresztett, sok hiányosságomat felismertem általa, és egyben az erősségeimet is....
Ezért még jó darabig el fogok járni az előadásaira, hogy minél több önismeretet, tudást magamba szívjak, és tanuljak akár mások hibáiból is...."
A Rumini Berg Judit, a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének a legismertebb műve, amit több százezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsó tagozatban.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
