Földünk minden népének vannak, voltak titkos hagyományai az előző „Aranykorról” – így őseinknek, a régi magyaroknak is. Az egyik legszebb és legépebben megmaradt Aranykor-mítoszt Erdélyben találták néprajzkutatók a székelyeknél, de hasonló eredetmonda és teremtéstörténet a csángóknál is fellelhető.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. december 16. szerda, 19:00
Aranyos szegelet - Egy eredetmonda gyermekeknek és felnőtteknek
önálló est
A nagyváradi Szigligeti Színház előadása
Rendező: Szalay Tamás
Jelmez: Cristina Breteanu
Film, animáció: Szalay András
Alkotó: Szerefi Ilona
Földünk minden népének vannak, voltak titkos hagyományai az előző „Aranykorról” – így őseinknek, a régi magyaroknak is. Az egyik legszebb és legépebben megmaradt Aranykor-mítoszt Erdélyben találták néprajzkutatók a székelyeknél, de hasonló eredetmonda és teremtéstörténet a csángóknál is fellelhető.
„Volt az idők kezdetén egy Égi pár, Arany Atyácska és Ezüst Boldogasszony, akik leültek egymással szemben világvégi kertjükben. Megfogták egymás kezét, dalolni kezdtek, és dalolásukból megszületett a világmindenség. Az emberek gyönyörűségesek, boldogok és hallhatatlanok voltak. Még a madár is aranyból volt, a fű gyémántból, az erdőkben aranyfákon, ezüstvenyigéken termett a csengő barack, mosolygó alma és a szóló szőlő.
Akkor még tündérek, óriások és emberek laktak együtt a földön. Éltek ezer évig boldogan, hallgatták az aranyos kakukkmadár szép énekszavát, ha megéheztek, aranyalmát szakítottak a fáról, íjat készítettek, csapdákat és vermeket ástak; vadásztak, madarásztak, faodúból mézet pergettek, s a szőlő szemeit csipegették. Örök tavaszban és boldogságban éltek. Egész nap csak táncoltak és énekeltek. Aztán egy nap Ármány egy cselt eszelt ki…”
A magyarok őseinek csodálatos történetei elevenednek meg eredeti előadásmódban, kiszámolókkal, ráolvasókkal, élő zenével és énekekkel, hogy a színház mágikus erejével saját identitásunkat, hitünket erősítse.
Szerefi Ilona népdalénekes, előadóművész első önálló estjét ajánljuk minden gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Halász Judit színészi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit évtizedek óta énekli – a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében – méghozzá gyermekeknek. Generációk nevelkedtek fel lemezeinek hallgatása közben.
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
